Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Torockó

2012.12.13

 

 

 

torocko-iii..jpg

 

 

Torockón a nők, koruk szerint öltözködnek. A fiatal leány viselete, más mint az asszonyoké és a fiatal asszonyok is más köntösben járnak, mint az öregek. Vasárnapi vagyis ünnepi ruhájuk se olyan, mint a hétköznapi, s így nagy a változatosság, ha tömegesen látjuk őket együtt. A hétköznapi ing igen egyszerű, házi gyolcsból készül, de az ünnepi annál szebb és finomabb. Egyik a sípujjas ing, a másik az islagos. Az első a vállpántnál s a kézcsuklónál veres - fekete fejtővel s gyöngyökkel van kihímezve. A leányok, vetélkednek, hogy kinek gazdagabb hímzésű az inge s így aztán, szebbnél szebbet hímeztek. A menyecskék, islagos ingüket, apró érclemezkékkel és pillékkel varrják ki, nyakukra fekete csipkéből készült nagy, majdnem vállat verő gallért tesznek. Szoknyájuk is kétféle: fekete és veres fersing. A tulajdonképpeni szoknyájuk, úgy a leányoknak mint az asszonyoknak, fehér csak a kösnyő változik. Kösnyőnek hívják azt a ingtartót, amely a mellen elül felmegy és a háton keresztbe van rakva, jól odaerősítve a ráncolt ingre. Fűzőjük, mely a kösnyőt tartja, posztóból vagy bőrből készül, gyöngyel és igen tarka selyemmel kihímezve. Ez a fűző és kösnyő azért, mégis inkább díszül szolgál, mert a fersinget zsínóros öv szorítja a derékhoz. Ezután következik a cifra kötény, vagy csipkés ruha. A leányokét zöld posztóból csinálják, az asszonyoké fekete posztóból készül: a fiataloké csipkés, finom hímzéssel díszítik, az idősebbekét inkább zsínórozni szokták. Erre jön az övbevaló egy tarka - barka selyemkendő, háromszögre hajtják és felső részével a zsínóros öv alá szorítják. De ezt csak ünnepnap használják. Köznapon ők is, úgy mint másfelé, egyszerű perkálruhát viselnek: ez rendesen kék színű, dús redőkbe esik s ezt " muszulynak " nevezik. Lábukon piros csizma, ünnepkor díszes, s ezt szíves csizmának hívják. Hosszúszárú, magassarkú. Elöl kissé kunkorodik az orra , mint a török papucsoké. Az asszonyok fején fekete főkötő, erre fátyolkendőt kötnek. A leányok, ünnepkor széles pártát hordanak, melyről szalagok lógnak le hátul: azt a mátkacsokrot is ezek közé illesztik, amit a leány a jegyesétől kap. Sohasem járnak hajadonfővel, köznapokon kendővel kötik be fejüket. Felöltőül télen bundát hordanak, alatta posztó mellrevaló s erre veszik fel a bundát. A mellény amit alul hordanak, zöld posztóból készül, fehér bársonyprémmel bélelve. A rendes, vagyis nyári felöltő jön erre télen. Ez a felöltő olyan rókaprémes ujjatlan, irhabunda, amit nyakukba akasztanak s piros selyemmel hímeznek ki. Van díszes mentéjük is, fekete vagy kékes posztóból, finom fehér birkaprémmel díszítve, aranyszálakat is öltenek közé, azonkívül gombokkal és zsínórral díszítik.  A férfiak öltözete: lobogó ujjú gyolcsing, hímezve a kézelőnél, a házasoké veressel, a legényeké fehérrel. Szűk, fehér  posztónadrág, oldalán zöld szegély, elöl vitézkötés forma ékítés. A csizma magassarkú, a fiatalok néha bojtot viselnek fenn a csizma szárán. Veres övet hordanak, bőrből, s a fiatalabbak ezt is díszítik. Irhamellényük fehér színű, s rókaprémes ködmön jön föléje. Ez a ködmön és a mellény is nagyon cifrán van hímezve, a legényeké vörös, a házasoké kék selyem hímzéssel. Ha templomba mennek, akkor a " condrát " viselik: elöl és hátul nagyon díszesen van kivarrva, sárga, veres, és nemzetszínűvel. Kalapot viselnek nyáron, sapkát télen. Kalapjuk, fekete széleskarimájú és teteje kerek. Sapkájuk birkabőrből készül.

 

torocko-ii..jpg

 

 

torocko-i..jpg