Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Délvidék

2012.12.13

 

Vas megye

 

vas.jpg

 

 

vas-i..jpg

 

 

vas-ii..jpg

 

 

 

 

Somogy megye

 

A férfiak jellegzetes viselete az ing és a gatya. Ezen viseletek, mellénnyel és csípőig érő kabáttal egészültek ki. A férfi ingek: fehér pamutfonallal házivászonra, dolgozott aprólékos munkájú, gallér és kézelős díszítéssel készültek. A fejükön tollbokrétás kalapot viselnek, lábukon csizmát. Jellegzetes még a cifraszűr is, mely ezen a vidéken a legrövidebb. A női viselet jellegzetessége a vizitke / blúz /, mely mintás vagy egyszínű vászonból készül, mellrésztől lefelé szélesen bővül. Ezen felsőrészeket madeira csipkével díszítik, az alján, mellvonalban, a nyakrészen és az ujjvégeken. A szoknyák általában egyszínűek, anyagai a brokát, a selyem és a selyembrokát, e szoknyák elöl laposak, hátul kerekek / farpárnával támasszák ki /. A szoknyához fekete vagy sötétkék ráncolt kötényt kötnek, alján csipke dísszel. Lábbelinek, magasított sarkú fekete vagy sötétkék szalagos bársonycipőket viseltek, és olyan bőrcipőt amit színes fonallal, virágmintákkal cifráztak.

 

 

somogy-i..jpg

 

 

somogyi-ingek.jpg

 

 

 

 

Zala megye

zala-i..jpg

Göcseji viselet

 

Régi stílusú öltözet. A férfiak rövid derekú, gallértalan vászoningét a múlt század második felében váltotta fel, az elől gombos, mellén letűzőtt, ráncokkal " mirlivel ", díszített, kézelőkbe ráncolt bő ujjú ing. Ugyanekkor a szűk 1 vagy 2 széles, csak kevéssel térden alul érő gatyák helyett, bő, szedett gatyákat kezdték hordani, a fehér rojtos " főszedett kötin " vagy előkötő helyett pedig fekete vagy kék kötényt. Az ingen nyáron, puruszlit, lajbit vagy - ümögbáttyát, télen mellest, mellenzüt, az utóbbi alatt bécsi piros mellest is viseltek. A kis szűrt általában mint tarisznyát vitték a nyakukban, a vagyonosabbaknak szűrdolmányra, ujjasbundára vagy ködmönre is telt. A századforduló után terjedt el, a rövid és hosszú bunda, a bekecs, és a kékdolmány divatja. A századfordulón maradt el a széles karimájú kalap, a sötét színű nyakratekert nyakkendő, és a bocskor viselete. Az assonyok, hosszu ujjú ing vagy alsóümög helyet a múltszázad  második felében, bevarrott ujjú, bokorujjú ingvállt, rövid ümögöt vagy kézelős ümögöt kezdtek viselni. A hosszú ingen viselt, lapos ráncokba szedett szoknyát, vászonpéntőnek nevezték. A felsőruhaként viselt vászonszoknyát  kékre festették, ehhez gubaccsal, feketére festett fodros vászon előkötőt kötöttek. Télen a felsőtesten, kengyeles bundamellest, a vagyonosabbak ködmönt hordtak. A múltszázad végén, már általános volt a " kanavasz lajbiszoknya "  mellénnyel egybevarrt szoknya, és a mindenféle színű karton kerekszoknya, kanavász köténnyel. A kontyot takaró, fakontyra vagy a káplira, a múltszázad végéig, pacsát terítettek. Részben a vidék szegénységére vezethető vissza, a Göcseji viselet dísztelensége, és a házi készítésű anyagoknak az átlagosnál tovább tartó felhasználása.

 

 

  

zala-ii..jpg