Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alföld

2012.12.13

 

 

Jászság

 

jaszsag-1.jpg

 

 

A Jászsági viselet a XIX. században élte virágkorát és hasonlatos volt a palóc viselethez. A férfiak széles karimájú pörge kalapot vagy alacsony süveget, vagy fehér báránybőr sapkát viseltek. A vászon gatya 1 - 2 szélből állt és fél lábszárig ért, melyhez a rövid derekú " T " nyakkivágású, bő ujjú inget hordták, világoskék posztó mellénnyel. Az ünnepi gatya szára 2 - 3 szél bő volt, bokáig ért és a szára rojtos volt. A gazdagabbak ünnepi viselete a posztó ruha volt, sötétkék vagy fekete sújtással díszítve. Divat volt a fehér ködmön fekete prémgallérral és zöld hímzéssel valamint a suba. Lábukon puhaszárú oldalt varrott, fordított - varott talpú fekete vagy sárga marhabőr csizmát viseltek. A nők karcsúsított derekú felsőt hordtak és bő szoknyát, melyet több alsószoknya tartott ki, hasonló színű kötényt viseltek hozzá, fejükön pedig különféle pártát és kendőt. Lábukon piros csizmát viseltek de divat volt a harisnyacipő is. Télen a nők is viseltek subát, mely a férfiakéhoz hasonló volt csak rövidebb, és rókaprém gallérral díszített mentét.

 

 

jaszsag-2.jpg

 

 

 

jaszsag-3.jpg

 

  

 

jaszsag-4.jpg

 

 

 

 

 

Hajdúság

/ Debrecen /

 

 

debrecen.jpg

 

A debreceni viselethez, igen közel áll a mezővárosi és a Jászsági viselet. A ruházat elemeit nagyrészt helyben előállított anyagokból készítették, melyet külhoni posztókkal egészítettek ki. A női viseletben jellegzetes volt a karcsú derékrész és a hosszú szoknya, melynek színei általában a kék és zöld voltak, arany és ezüst díszítéssel. A felsőtesten, nyakfodorral és ujjvég hímzéssel díszített pruszlikot viseltek. Télen viseltek ködmönt, subát, mentét, vagy posztóköpenyt is, fejükön több réteg kendővel. A leányok hajukban virágcsokrot tűztek vagy szalagos pártát. A férfiak általában a " T " nyakkivágású inget viselték bőszárú nadrággal és mellényt. Divat volt a szűk szabású nadrág is, melyet mentével vagy kiskabáttal hordtak. Lábukon fekete kordován csizmát viseltek, fejülön kalapot. A kalap ha széles karimájú volt alacsony fejrésszel rendelkezett, a kiskarimájú kalap pedig magassal.

 

debrecen-2.jpg

 

debrecen-3.jpg

 

 

 

 

Csongrád

A Szegedi viselet:

A legrégebbi források 1522. évi jegyzékben említik a viseletek helyi hagyományait és az európai divat első megjelenését. A török hódoltság után is sokáig megmaradtak az itteni viseletben a / bujavászon, a csalma, vagy éppen a szegedi nevezetesség a papucs /. A XVIII. században a céhesség újjászületésével, kezdenek elkülönülni a paraszti hagyományos népviseletek, a polgári viseletektől. A férfiak viselete a szűkszabású nadrág volt, mellénnyel hordták és a galléros, zárt ujjvégű kissé bő ujjú inggel. Fejükön kalapot viseltek lábukon pedig csizmát. A felsőkabát szabása lehetett csípőig vagy combközépig érő. Télen fejükre szőrmekucsmát húztak, felüre pedig subát, ködmönt vagy bélelt kabátot vettek. A nők hosszú szoknyát viseltek, azonos anyagú, hosszú ujjú blúzzal és köténnyel. A kötény lehetett egtyszínű vagy mintás. A lányok általában hajadonfőn jártak, hátul hosszú, tömör fonatukban virág dísszel, az asszonyok kendőt viseltek. Lábbelinek cipőt, csattos cipőt és csizmát is viseltek. Télen nagykendőt, és ködmönt viseltek.

 

 

szeged-1.jpg

 

 

 

szeged-2.jpg

 

 

 

szeged-3.jpg