Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eleink és az Árpádház kora

2013.01.07

 

 

Eleink viselete:

Mindkét nem feltehetően hasonló ruházatot viselt, melynek alapjai, a kenderből vagy lenvászonból készült, gombokkal ellátott ing, melynek ujjvégeit karpereccel fogták össze, a kaftán vagy felsőruha, a bőszárú nadrág és a felálló orrú csizma. A korai viseletek, társadalmi helyzettől függően a legdíszesebb kelmékből készültek. Már ezen időkben is igen változatos, gazdag volt a díszítés és a cifrázás. A férfiak jellegzetes rangjelzése, a szabad ember méltóság jelvénye a veretes öv volt. A fiúgyermeket ezzel avatták férfivá és minősége viselője társadalmi helyzetét, rangját jelezte. Erre függesztették fel fegyvereiket és a pénzüket tartalmazó tarsolyt is. A férfiak kucsmája, süvege hegyes, csúcsos volt, bőrből vagy nemezből készült hajtókával a két oldalán, amely hideg időben a fülüket védte, erre szolgált a felsőruha ujjvégén a lebeny is, mely a kézfejet védte. Az asszonyok viselete a férfiakétól, díszesebb lehetet. A leányok pártát, a módosabb asszonyok csüngős veretekkel, korongos vagy prémmel szegett süveget viseltek. Ékszereik: különféle fülbevalók, hajkarikák, hajfonatdíszek, gyűrű félék voltak. Nyakláncként felfűzőtt gyöngyöket, félhold alakú csüngőket viseltek. A felsőbb réteg viselete volt, a prémes felsőruha, az arab eredetű suba. Jellegzetes ruhadarab volt még a prémes rövid felsőruha / ködmön /, az oldalt vagy elől zárodó selyem ing és az oldalán díszes szegekkel kivert csizma. Az anyagok igen változatosak voltak és díszesek, az ötvös munkák pedig igen kifinomultak és mesteriek voltak.

 

eleimk-3.jpg

 

 

eleink-1.jpg

 

 

eleink-2.jpg

 

 

eleink-4.jpg

 

 

 

 

Az Árpád-ház kora:

A kereszténység elterjedésével az öltözetek nagy változáson mentek át. Géza fejedelem udvarában megforduló követek, más nemzetek képviselői is nyomot hagytak az öltözködés területén, a nagy változás mégis akkor jött el mikor megérkezett Gizella " civakodó " Henrik bajor herceg leánya az első királyné, aki kíséretével, udvartartásával meghonosította a nyugati viseleteket. A fiatal királyság nyitott a nyugat felé és öltözetében sem akart elmaradni. Ekkor terjedt el a nők körében a hosszú, bő ujjú ruhák viselete, melyet köntösökkel és különféle főkötőkkel, fátylakkal egészítettek ki. A férfiaknál a " tunika " szerű ruhák, köpenyek váltak általánossá, és igen divatos volt a " pallium " is. A csizmák helyett inkább a könnyű bőrből készült lábbeliket viselték. A divat-e változásai leginkább az udvarban terjedtek el, majd lassan országszerte teret hódított magának. A régi, hagyományos viseletek, azonban az ország keleti és déli részein még sokáig fennmaradtak. Az Árpád-házi királynék tehát megnyitották az utat s a divatot követőek igen választékosan öltözhetek, hiszen minden felől érkeztek a királynék Francia földtől egészen Jeruzsálemig. A nyitott magyarok így minden külhonból érkező újdonságot befogadtak, de megőrizték sajátosságukat is. Az Árpád korból sajnos kevés a megmaradt leírás vagy ábrázolás, de igen sokszínű, változatos lehetett a divatterén.

 

 

arpadkor-1.jpg

 

 

arpadkor-2.jpg

 

 

arpadkor-3.jpg

 

 

arpadkor-4.jpg

 

 

arpadkor-5.jpg

 

 

A XIV. században új formák és vonalak jelennek meg a divatban. A női ruhák nyitottabbak lettek és a bő ujjak helyet a szűk ujj jött divatba. A ruha felsőrésze a testvonalát követi, majd a csípő alatti vonaltól bővül, a felsőrész kerek nyakkivágást kap szabadon hagyva a vállakat, és az ujjak könyék résznél kapnak díszítést. Keresettek lettek a szőrmék és a francia, valamint az olasz kelmék. A férfi ruházat felsőrésze rövidül és jobban követi a testvonalát. A nadrágok szorosan a lábvonalát követik és különféle színekben terjed el. A felsőruházat díszesebb lett, elterjednek a rövidebb szabású köpenyek és köntösök,  valamint a " capa " is. Megjelennek a különféle kalapok, kapucnik és a drága kelmék mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a díszes - veretes övek, csattok, az ékszerek és mell-láncok. A puha bőrcsizma és a  bizánci hímzett szandál után elterjed a bőrből, díszes posztóból és bársonyból készült  bokáig érő cipők viselete is.

 

 

xiv.-sz-1.jpg